Üzenet
Írjon nekünkVevőt és szállítót nem állíthatunk szembe direkt módon egymással, mert nem lesznek jók a kimutatások. Ekkor átvezetési számlát kell közbeiktatni. Pl. T 311 és K 389, majd T:389 és K 454
Programunkban a kompenzálás elvégzésére három lehetőség van:
- Külön kompenzálás naplóból
- Vevő és szállító naplóból
- Vegyes naplóból
Programunkban pénztár kiegyenlítés során mindig egy vevő vagy szállító számlát állítunk a pénztár számlával szemben. Ennek a kezeléséhez programunk pénztár naplójában kell könyvelnünk. Pénztári könyvelésről bővebben itt olvashat.
A naplóba belépve először is könyvelési hónapot és pénztárszámlát kell választani, majd ez után be kell állítani a főszámla jellegét (vevőknél Tartozikra, szállítóknál Követelre). Az ellenoldalra átlépve meg kell adni az ellenszámlát (a partner számláját amelyre könyvelni szeretnénk a kiegyenlítést), majd ki kell választani kapcsolódó bizonylatként a kiegyenlítendő bizonylatot (Kapcsolódó bizonylat oszlopon állva enter és"F10" gomb lenyomásával tehető meg). Ekkor meg lehet adni részkiegyenlítésként vagy teljes kiegyenlítést.
A skontó nagy mennyiségben történő vásárláskor a készpénzzel való fizetés esetén adott árengedmény. Ennek kezelésére csak a vevő és a szállító naplókban van lehetőség.
Egy számla sztornóját az eredeti bizonylat T/K oldalainak felcserélésével kell könyvelni. Ennek automatikus kezelésére csak a vevő és a szállító naplókban van lehetőség.
A sztornót kézzel is lekönyvelhetjük, azonban van egy sokkal gyorsabb és egyszerűbb lehetőség a sztornózásra:
A visszárut a nettó árbevételt csökkentő tételként kell elszámolni, azaz mintegy sztornó tételként kell könyvelni. Ennek kezelésére csak a vevő és a szállító naplókban van lehetőség.
A naplóba belépve az ellentétére kell állítani a főszámla jellegét (vevőknél Követelre, szállítóknál Tartozikra). Az ellenoldalra átlépve meg kell adni az ellenszámlát (üresen hagyva sztornónak érzékelné a rendszer), majd ki kell választani kapcsolódó bizonylatként az eredeti bizonylatot. Ekkor meg lehet adni részkiegyenlítésként, hogy mekkora értékű a visszáru.