Üzenet
Írjon nekünkElőször is fontos tisztázni, hogy 2008. január 1-től megszűnt a sztornó számla. Mindezek ellenére a hétköznapi szóhasználatban és gyakorlatban sokan továbbra is „sztornózzák” a számlákat, ha érvényteleníteni akarják.
Érvénytelenítés (régen sztornó): Érvényteleníteni kell a számlát, ha az ügylet teljesítése meghiúsul, azaz a gazdasági esemény meg sem történik. Ebben az esetben a felek az ügylet kötése előtt fennálló helyzetet állítják helyre, azaz a számla érvényét veszíti.
Módosítás (régen helyesbítés): Ha a számlán szereplő tételek a számlázást követően módosulnak vagy a gazdasági esemény megtörténtét nem megfelelően dokumentálták, akkor a számla módosítására van szükség. Ilyen ok lehet például: elírás, adóalap változás, helytelen adómérték felszámítása, stb.
Mely esetben kell érvénytelenítő (sztornó) vagy módosító (helyesbítő) számlát alkalmazni?
A különbség a módosító és az érvénytelenítő számla között az, hogy érvénytelenítő számlát abban az esetben kell kibocsátani, ha a teljesítés meghiúsult (azaz a dokumentált gazdasági esemény nem történt meg, a papír róla mégis megszületett), vagy számítógéppel előállított számlát kell korrigálni. Módosító számlát akkor kell alkalmazni, ha az eredeti példányon helytelenül vagy hiányosan szerepelnek adatok.
A módosító számla (korábban helyesbítő számla) kiállításának leggyakoribb okai:
- hiányosak a kiállító és/vagy a vevő adatai
- lehagyott vagy hibás megjegyzés esetén
- a korábban kapott előleget a teljesítést megelőzően részben vissza kellett téríteni a megrendelőnek (vevőnek)
- a számla pénznemét kell módosítani
- téves teljesítési dátum
- számláról lehagyott termék/szolgáltatás
- kiszámlázott termék/szolgáltatás adatait érintő hiba (például: elgépelt név, mennyiség, egységár, lehagyott kedvezmény, téves áfa kulcs, stb.)
- gazdasági esemény létrejött, de az áthárított adó összege, vagy az áthárított adó alapja módosult
Az előbbi esetben mind a vevőnek, mind az eladónak vissza kell nyúlnia az eredeti időszakra, az utóbbinál a vevő mindig a módosító számla kibocsátásának adómegállapítási időszakában számolja el a módosítás egyenlegét, az eladónak pedig célszerű visszanyúlni az eredeti időszakra, ha korábban a költségvetés kárára tévedett (azaz a módosítás eredményeként a fizetendő adó utóbb nő). Forrás: adozona.hu
2008. január 1-től megszűnt a sztornó számla és a helyesbítő számla fogalma, lehetőleg ezeket ne használjuk. Az új fogalmak:
- - érvénytelenítő számla, számlát érvénytelenítő okirat
- - módosító számla, számlát módosító okirat
- Érvénytelenítő számla (korábban sztornó számla) kiállítási folyamatának befejezésével legalább két számlát kell látnunk: 1.) eredeti számlát ami rossz 2.) számlát ami az első rosszul kiállított számlával esik egy tekintet alá. Abban az esetben ha kiállít ezek után új számlát a helyes adatokkal, akkor összesen három számlával zárul a folyamat.
Ha a partner részére a korábban kiállított 1.) eredeti, de rossz számla át lett adva, akkor az új számlával együtt a 2.) érvénytelenítő számlát is át kell adni a partner részére.
Ha az 1.) számla nem lett átadva az érintett partner részére, akkor elegendő csak a harmadikként helyesen kiállított számlát átadni.
- Módosító számla (korábban helyesbítő számla) kiállítási folyamatának befejezésével két számlát kell látnunk az 1.) eredeti számlát, amit helyesbíteni kellett és a 2.) számlát, amivel helyesbítettük az 1.) bizonylatot.
Módosító számla esetében az 1.) eredeti és a 2.) módosító számlák együtt érvényesek, ezek mindegyikét át kell adni a partner részére.
Fontos: Akár külön az eredeti, akár külön a módosító számla kerül érvénytelenítésre, akkor a teljes számlalánc érvénytelenítése meg fog történni.