A GLS utánvét részletező CSV állományának importálására is lehetőséget biztosít a rendszer a banki import modul részeként, amennyiben van Professional könyvelő modul.

A "Könyvelés -> Banki import állomány beolvasása" menüpontban beemelhető sokféle bank számlakivonata vagy számlatörténete. Egy ilyen fájl importálása során a GLS-től beérkezett összeg (amelyhez egy részletező állomány tartozik) egy soron (egy fej alatt) jelenik meg. Ennek az egy bevételnek a részletezéséhez jelent segítséget a GLS utánvét részletező CSV állomány importálása. Ezt a funkciót az alábontásokat tartalmazó táblázat jobb felső sarkában pirossal bekeretezett "R" betűs ikonnal vagy az F5 billentyűvel lehet elindítani bejövő utalások esetén. A megjelenő részletező lehetőségek közül ki kell választani a GLS részletezőt.



Ezután felugrik egy ablak, amiből ki lehet választani az importálandó CSV fájlt. Ha az ebben a fájlban szereplő "Összesen" sorban a "Beszedett utánvét" oszlopban szereplő összeg nem egyezik a felső táblázatban szereplő összeggel, akkor a program rákérdez, hogy biztosan elinduljon-e az importálás. Ezzel elkerülhető, hogy egy másik sorhoz tartozó GLS részletező kerüljön beemelésre.

A féjl importálása után egy rövid összefoglalót jelenít meg a rendszer a beolvasás eredményéről. Ebben felsorolja a program, ha voltak olyan vevők, amelyek a nevük alapján nem találhatók a vevő törzsben, és ezért nem is került ellenszámla az adott részletező sorhoz a könyvelési képernyő alsó táblázatában. Azokat a részletező sorok is megjelennek itt, amelyekhez nem talált a program a könyvelésben a részletezőben megadott kapcsolódó bizonylatnak megfelelő nyitott előírást. Ezeknél az alábontásoknál üres marad a kapcsolódó bizonylat száma.

Amennyiben lehetséges, a rendszer azonosítja a CSV fájlban szereplő partnereket, mint ellenszámlákat, és a kapcsolódó bizonylatszámot is. Így automatikusan rögzülnek a folyószámla kipontozások. Természetesen, ha valamiért nem sikerül a programnak meghatároznia az ellenoldalt, vagy a kapcsolódó bizonylatot, akkor azok kézzel is megadhatók. Abban az esetben, ha a 485-ös rendszerparaméternél (Kettős könyvelő Rendszer paraméterek (Főkönyvi)) megadásra került egy vevői főkönyvi szám, és a név alapján a rendszer nem tudja meghatározni a vevőt, akkor a rendszerparaméterben megadott vevőre kerül a részletező sor. Ha ennek a vevőnek van a részletező sor összegével pontosan egyező nyitott előírása, akkor az az előírás lesz a kapcsolódó bizonylat. Amennyiben több ugyanolyan összegű nyitott bizonylat és részletező sor is van, akkor a részletező sorok sorban haladva egyenlítik ki ezeket az előírásokat.

Az alábontások közé importált részletező adatok összegeinek elméletben ki kellene adniuk a fejben szereplő banki utalás összegét. Ha ez mégsem így van, akkor a rendszer a fejbe való visszalépés előtt felajánlja, hogy az eltérést felveszi egy újabb alábontásként.