.

Messenger Üzenet
QS Ügyfélszolgálat QS Ügyfélszolgálat
Írjon nekünk

A dolgozó felvitelénél első alkalommal fontos, hogy minden szükséges adatot állítsunk be, hogy a későbbi bérszámfejtések során ne adódjanak ebből kifolyólag problémák.

Felül a gombsoron a Jogviszonyok, vagy a táblázatban található Foglalkoztatási jogviszony mező [Beállítás] mezőjén Enter-t nyomva, megjelenik a munkaviszony táblázat, ahol a dolgozó jogviszony adatait adhatjuk meg.

Klónozott alkalmazottak helyett többes jogviszonyok

 

 

Maxbér programunkban jelentős fejlesztés történt.
Az eddigi programverzióban több egyidejűleg fennálló jogviszony esetén a munkavállalót "klónozni" kellett. Erre az új programverzióban nincs szükség (sőt lehetőség sem). Mostantól ha pl. a munkavállalónak a munkaviszonya mellett megbízási díjat is fizetünk, akkor a megbízási díjas jogviszonyt ugyanahhoz a munkavállalói törzsadathoz (alkalmazott kódhoz) kell rögzíteni. Ugyanez a helyzet akkor is, ha egyszerűsített foglalkoztatást követően az adott személyt munkaviszonyban kezdjük foglalkoztatni.

 

A jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik, hogy szakképzést folytató cég - a megfelelő feltételek fennállása esetén - saját dolgozóját is képezheti egyedi tanrend alapján, a meglévő munkaviszonyával párhuzamosan. Ilyen esetben elegendő a meglévő munkaszerződés módosítása úgy, hogy az tartalmazza a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit is. Meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésre fordítható munkaidő arányát, valamint a 2 bért.

Programunkban a fentiek 2 párhuzamos jogviszony létrehozásával valósíthatók meg.

1. Először le kell zárni az érintett dolgozó meglévő munkaviszonyát.
2. Ezután fel kell venni két új  jogviszonyt.
2. a) Az egyik részmunkaidős munkaviszony lesz, ezt célszerű az előző munkaviszony klónozásával (Jogviszony klónozása ikon) csinálni.
2. b) A második jogviszonyt a Szakképzési munkaszerződés sablon alapján kell felvenni.

Mindkét jogviszonynál be kell állítani a megfelelő részmunkaidőt és a megfelelő besorolási bért.
A 2 részmunkaidős jogviszony adja ki a teljes munkaidőt és bért.

Számfejtéskor a munkaviszonynál minden közteher számolódik, a szakképzési munkaszerződéses jogviszonynál csak TB járulékot von a program, SZJA és szocho nincs.

A 08-as bevallásban a 08 és 09-02 fülek a fent megadott alkalmazás minősége kódokkal duplán létrejönnek, mindegyik a megfelelő (az adott jogviszonynál rögzített) részadatokkal.

A munkaviszonyos szocho rész után érvényesíthető kedvezményt a 08A-01-01 lap alján lehet érvényesíteni, kézzel beírni, a program ezt nem tudja kiszámítani.

A szociális hozzájárulási adó típusai
A 2018. évi LII. törvény értelmében az alábbi típusú szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségek vannak:

  • kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó (pl. bér, vállalkozói kivét után)
  • magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adó a külön adózó jövedelmek (pl. osztalék) után, melyet a kifizetett összegből vonunk
  • béren kívüli, valamint egyes meghatározott juttatások után fizetendő szociális hozzájárulási adó

A szociális hozzájárulási adó mértéke

A szociális hozzájárulási adó mértéke 2022.01.01-től 13%.

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények maximális összege, a szocho törvény II. fejezete alapján a minimálbér összegétől függően érvényesíthető:

  • A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény (10. §): maximum a minimálbér után, a 2.§ (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összege
  • A munkaerő-piacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény (11. §): Változás! – Munkaerőpiacra lépőnek minősülhet a magyar állampolgár és Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is! Mértéke: maximum a minimálbér után a 2.§ (1) bekezdés szerinti adómérték az első két évben, az ezt követő évben maximum a minimálbér után a 2.§ (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összege
  • A három vagy több gyermeket nevelő munkaerő-piacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény (12. §): Mértéke: maximum a minimálbér után a 2.§ (1) bekezdés szerinti adómérték az első három évben, az ezt követő két évben maximum a minimálbér után az adómérték 50 százalékával megállapított összege
  • A megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény (13. §): Mértéke: legfeljebb a minimálbér kétszerese után az adómérték.
  • A közfoglalkoztatottak után érvényesíthető adókedvezmény (14. §): Mértéke: a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után a 13% adó mértékének 50 százalékával megállapított összege
  • Kutatók foglalkoztatása után járó kedvezmény (15. §): Mértéke: legfeljebb a minimálbér kétszerese után az adómérték.
  • Doktori képzésben résztvevő kutatók foglalkoztatása után járó kedvezmény (15. §): Mértéke: legfeljebb a minimálbér kétszerese után az adómérték.
  • A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető adókedvezmény (2018. LXXXII tv. 250. §): Mértéke: legfeljebb a minimálbér négyszerese utáni 13% adómérték alapján

A szociális hozzájárulási adókedvezmények alapja

A 2018. évi LII. törvény 17. §. (2) bekezdése szerint: "Az adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni."
A számviteli törvény 79. § (2) bekezdése szerint: "Bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ... amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek ..."

A KSH által kiadott "Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz" kiadvány III. fejezetének definíciói szerint a betegszabadság idejére fizetendő távolléti díj nem munkajövedelemnek/keresetnek (1.1 pont) minősül, hanem szociális költségnek (1.2.2.1 pont Betegséggel és balesettel kapcsolatos hozzájárulások).

Ezért programunk a Betegszabadság értéke jogcímet a szocho kedvezmény alap számításakor nem veszi figyelembe.


Szociális hozzájárulási adó beállítása

Dolgozók/Jogviszonyok/Módosítás/Alapadatok fül





A szociális hozzájárulási adó fizetés felső határa

A 2018. évi LII. tv. 2. § (2) bekezdés szerint

Az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófizetési felső határ).

Szociális hozzájárulási adó fizetési felső határ évek szerint:

  • 2023: 5.567.000.-
  • 2024: 6.403.200.-


Amennyiben a dolgozó év elején nyilatkozatot ad le arról hogy a tárgyév folyamán eléri az adófizetési felső határt, akkor a programban be lehet állítani ezt a nyilatkozatot és onnantól a program nem számol Szociális hozzájárulási adót a dolgozó után.

A nyilatkozat beállítása:




Gyakori eset az, hogy egy korábban foglalkoztatott dolgozót nyugdíjaznak, de ettől függetlenül tovább dolgozik az érintett vállalkozásnál.
Ebben az esetben a programban az alábbi módon szükséges kezelni az érintett személyt.

A korábbi munkaviszonyát szükséges lezárni a nyugdíjazás előtti nappal, például ha a határozat a korengedményes nyugdíjazásról dokumentum 2025.02.01 dátumot tartalmazza akkor a korábbi jogviszonyt 2025.01.31 nappal kell lezárni és az új jogviszonyt 2025.02.01-es jogviszony kezdete dátummal kell felvinni.

A fentieket a Törzsadatok\Személyi adatok karbantartása menüpontba belépve az érintett dolgozón állva az ikonsorban található "Jogviszonyok" menüpontra klikkelve megjelenő ablakba fel lehet vinni. A korábbi jogviszony esetében a "Jogviszony vége" oszlopon enterezve rögzíthető a vége dátum (példa szerint a 2025.01.31). Majd a + gomb vagy az "Új jogviszony" gombra klikkelve rögzíthető az új jogviszony.
Akár a korábbi jogviszony klónozását is választhatjuk ebben az ablakban, így a korábbi jogviszony minden adatát másolni fogja a program és a megjelenő adat rögzítő ablakban csak a nyugdíjhoz kapcsolódó adatokat szükséges megadni, amik az alábbiak:

1.) A "Részletező adatok" fülön a "Bér típus" mező végén lévő gombra klikkelve a "Nyugdíjas?" sort "Igen"-re kell állítani az "Adat" oszlopon enterezve vagy duplán klikkelve (Ennek hatására az "Alapadatok" fülön a "Sablon" mező átáll "Egyedire", ami megfelelő beállítás)

2.) Az "Egyéb adatok" fülön az "Alapértelmezett jogviszonya" mezőt szükséges "Igen"-re állítani a mezőn történő klikkeléssel vagy enterezéssel.


A fenti lépések után az ablak jobb alsó sarkában látható "OK (CTRL+Enter)" gombbal szükséges rögzíteni a beállításokat, melynek hatására a jogviszonyok ablakban egy új jogviszony fog megjelenni.

3.) A Személyi adatok karbantartása ablakban maradva az érintett dolgozón állva a "Módosítás" ikonra klikkelve vagy SPACE billentyűt megnyomva szükséges módosításokat végezni a "Kiegészítő adatok" fülön. A "Nyugdíjas ellátás" mezőbe szükséges beállítani a megfelelő nyugdíjellátás típusát.